Szeptember-VÁLTOZÁSOK

Már egy éve írom ezt a blogot, amit azért hoztam létre, hogy valóban megtaláljam az utamat. Lassan másfél éve, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal szorongok, és teljesen felborult az egész egyensúlyrendszerem, az életemben való bízás. Hogy betöltöttem a HARMINC-at, és rájöttem, már nem mindegy, mi a munkám. Ma azt gondolom, hogy nagyon nagy szenvedések, és kínlódások árán kezdődik a kikristályosodás, hogy milyen feladataim vannak még az életemben. Ezek nagy szavak, és fogalmam sincs, hogy valóban most vagyok-e azon a ponton, hogy megértettem valamit. Tegnap este már nagyon kivoltam, mert ma délután megyek egy megbeszélésre, rádióban kell szerkeszteni, és ha megoldható, akkor ezzel együtt elkezdem a Tanodát is.  Három éve volt egy álmom, amikor jártam a pszichológushoz. Gyerekekkel kirándultam, és voltak fehér és cigány gyerekek is. Egy réten, ahol volt egy beálló is, megálltunk, és játszani kezdtünk velük. Valami rémlik még, hogy benne volt a lábzsibbadásom is...na mindegy, de úgy ébredtem fel, hogy nagyon jól éreztem magam, hogy ezzel van valami utam. Nem akarok reménykedni, de....Tegnap este olvasgattam a Bibliát, és az állt benne, hogy muszáj arra menni, amerre az Úr vezet minket. Nem tudom visszaadni, de akárhol nyitottam fel, ezzel kapcsolatos üzenetek voltak...Talán tényleg megszabadulhatok ettől a fertőtől? Tegnap már nagymama közbenjárását is kértem...Ó Istenem, ha tényleg erre kell menjek, akkopr segíts...